Mátyás zsoldos serege
Európa második zsoldos hadseregét, melyben olyan emberek szolgáltak, akik nem az eke szarva mellől álltak ki, hogy fegyvert fogjanak, hanem egész életüket tették fel országuk védelmére, Hunyadi Mátyás hozta létre 1460 körül. Ezt a maga korában egyedülálló vitézi csapatot nevezték uruk halála után Fekete seregnek. Mátyás így írta le legendás seregét:
„A katonaság nálunk 3 rendre oszlik: Ezek közül az első rendet a nehéz lovasok képezik; ezek minden negyed évre 15 aranyat kívánnak, minden ló után és másképp nem jönnek ide. A másik rend a könnyű lovasság, kiket huszároknak nevezünk; ezek negyedévenként 10 forintot akarnak minden ló után, és másképp nem jönnek ide. A harmadik rendet a gyalogság képezi, és pedig különféle osztályokban megkülönböztetve: Ezek közül ugyanis könnyű gyalogosok, mások nehéz fegyverzetűek és ismét mások nehéz pajzsosok. Vannak ezeken kívül puskások, kik tudnak a fegyverekkel és pisztolyokkal jól bánni.”
„Sehol a világon nem lehet látni meleget, hideget, fáradságot, nélkülözést jobban tűrő katonát, aki a parancsot pontosabban teljesíti, aki a jelre szívesebben indul csatába, aki a halált készségesebben vállalja, aki jobban viszolyog a katonai zendüléstől, a táborban békésebben és tisztességesebben viselkedik, aki vallásosabb, aki távolabb tartja magát a zavargástól és ramazúritól, akiben több az önmérséklet és a szemérem, akitől messzebb áll az istentelenség, a szószegés, a tisztátalan szerelmeskedés. (…) Télen is, nyáron is a táborban élnek. És amit a saját szememmel láttam többször is, hogy a megkezdett ostromot föl ne adják, teljes nyugalommal telelnek a hó alatt a földön. (…) És ha legtöbbjük tagjai elgémberednek is a kegyetlen fagyban, rendíthetetlenül tűrnek mindent; a gyermekeket a táborban nevelik, és ott oktatják a katonamesterségre."
Szolgáltak e seregben husziták, lengyelek, németek, magyarok. Állandó létszámban 8-10 ezer katona, de ha Mátyás céljai úgy kívánták, seregét akár a kétszeresére is felduzzasztotta.
Ez a zsoldos hadsereg csak Mátyás király halála után lett Fekete. Talán Lehoczky János után nyerte el új nevét. Talán a vitézek fekete sodronyingéről, talán a halála miatt viselt fekete szalagról, vagy a fekete hollóról kapta. Nem tudjuk. De az bizonyos, hogy korában az egyik legjobban felszerelt és kiképzett hadnak számított, melyet legendás vezérek irányítottak, kik nem születésük jogán, hanem rátermettségükkel vívták ki rangjukat.
Ifjú koronás fő
Lépjen be velünk a székesfehérvári Szűz Mária-templomba! 1464. március 29-ét írunk. Magyarország nemessége és a papság hatalmas pompával vonul fel, hogy az országgyűlés alkalmával I. Mátyást, aki immár 6 éve az ország választott uralkodója, törvényes királlyá koronázza. Ahhoz, hogy ne csak választott, de törvényes uralkodója is legyen országának, az esztergomi érseknek kell fejére helyeznie a Szent Koronát épp ebben a templomban.
Mi járhat az ifju fejében? Fiatal kora ellenére nehéz sors áll már mögötte. Apját 13 évesen vesztette el. V. László király 1457-ben bátyja, Hunyadi László kivégzése után magával viszi Prágába. Ott László halála után Podjebrád György cseh király már inkább vendégként bánik vele, mintsem fogolyként őrzi, s szabadon bocsátása fejében - többek közt - a Katalin nevű lányával kötendő házasság ígéretét is kierőszakolja tőle. 1458. január 24-én a Budán és Pesten összegyűlt rendek - nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyveresei által támogatva - egyhangúlag királlyá választják. Csupán 15 esztendős volt ekkor, de mindenkit meglep az a határozottság és erő, amivel kormányzását kezdi. Legfőbb tanácsadója atyai barátja, Vitéz János váradi püspök. Az országos méltóságokba saját családja tagjait emeli. Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá választják az ifjú király mellé, akitől azonban Mátyás ügyesen megszabadul. Szilágyi sértődöttségében Mátyás ellen fordul, aki ekkor elfogatja és Világos várába záratja.
