Sándoregyháza
Sándoregyháza (szerbül Иваново / Ivanovo, bolgárul Иваново, németül Alexanderkirchen
Népessége
-
1869: 824
-
1880: 724
-
1890: 2129
-
1900-ban 2518 lakosából 1245 magyar, 830 bolgár, 443 német
-
1948: 2169
-
1953: 2196
-
1961: 2066
-
1971: 1893
-
1981: 1947
-
1991-ben 1439 lakosából 664 magyar, 395 bolgár, 167 jugo., 150 szerb, 4 német[1]
-
2002-ben 1131 lakosából 452 magyar, 307 bolgár, 223 szerb, 4 német
2011: 1054
Története
Előzmények
A török hadjáratok alatt a lakosság java része a Nagyalföldre menekült, így a mai Bánát területe ritkán lakott. Már ebben az időben a vidék jelentős hányadát a szintén törökök elől, délről menekülő, szerbség tette ki.
A vidék 1716-ban szabadult fel a törökök alól. Pancsova a határőrvidék központjává vált. A Temesi bánság lakosságát a többságben levő szerbek, németek, románok és szerbek mellett, a kisebbségben levő magyarok, szlovákok, bolgárok, franciák, olaszok és spanyolok tették ki.
A Duna menti réti földek betelepítésének kérdése már az 1850-es években felvetődött. Bécs ezeket a földeket a hatvanas években a határőröknek kínálja fel, de a határőrvidék lakosai nem fogadják el a kínálatot, ismervén a folyó erejét és annak gyakori kiöntéseit. Ekkor a császár1868. október 13.-án határozatot hoz a réti földek státusának rendezéséről.
A helység alapítása
Ferenc József császár 1868. október 13-án jóváhagyta hét telepes község megalapítását a német bánsági ezred területén. Ezek: Erzsébetlak (Elisenheim), Királyfalva (Königsdorf), Albertfalva (Albertsdorf), Gizellafalva (Gizellendorf), Máriafalva (Marienfeld), Gyurgyevo (Gyurgyova) és végül Ivanovó. A hét falu feladata volt a rétek kiszárítása és termőfölddé tétele ezen a területen.
páltyán bolgárok Óbesenyői katalikus templom
1868-ban 200 bolgár (Óbesenyőről, ma Románia) és 4 német család települt le a Bánság különböző területeiről.
Sándoregyházát 1868- tól jegyzik, egy évvel késöbb pedig már anyakönyvet vezetnek a településen. Az első bolgár anyakönyvezett személy vezetékneve Telbis volt, az első németet pedig Steinak hívták.
1883 és 1886 között 800 bukovinai székely telepes érkezett a faluba, Andrásfalváról és Istensegítsről.
A telepesek első csoportja 1883. április 4-én délután 6 órakor érkezett meg Ivanovóra (a későbbi Sándoregyházára), ahol Vizkelety Gusztáv járási szolgabíró s Christian Antal pancsovai polgármester, Nagy György kormánybiztos üdvözölte őket.
Még ebben az évben önálló községgé alakult. Az első magyar anyakönyvezett személy vezetékneve Szabó volt.
Szabó madártenyésztő
Római katolikus templom 1889-ben épült.
Szent Vendel római katalikus templom
A temesvári püspökség a 19. század utolsó éveiben, illetve a 20. század elején több új templomot emeltetett, s ezek közül négy, mégpedig a muzslyai, az ürményházi, a székelykevei és a sándoregyházi ugyanazon terv alapján készült. Ez utóbbi építtetésének teljes költségét Bonnaz Sándor csanádi püspök fedezte. Tiszteletére kapta a falu az addigi Nagygyörgyfalva helyett – amit a Duna szabályozásával megbízott Nagy György után kapott – a Sándoregyháza nevet. Aztán az 1920-as években Ivan Guran bolgár telepesről átkeresztelték Ivánovóra
iskola helyi közzöség
Sándoregyházát töltés veszi körül, hiszen minden irányból víz övezi, akár egy szigetet, és csak hídon át lehet megközelíteni.
Sándoregyháza és környéke valóságos földi paradicsom a fotósok és a horgászok számára.
Hagyományosan július első vagy harmadik hétvégéjén szervezik meg a halfőző bajnokságot.Habár az utolsó években a halföző bajnokságot és a fotódijak kiosztását augusztus 15 én a többnapos falu napja rendezvény alapjában szervezik meg.
Fotók www.ivamovobanat.rs
facebook ivanovo
Ajánlott horgászhelyek Sándoregyházán
1139 km Sándoregyházi Dunavac bejárata
1137 km Sándoregyházi Ada (Dunai sziget)
mellette egy kisebb sziget Szerelmesek szigete
A Duna bal oldalán helyezkedik el Ponyavica
1136 km Sándoregyházi Dunavac kijárata
1127 km Beresztóci Ada
Szerelmesek szigete
