Panonija - Hertelendyfalva Vojlovica

kovinkeve

Szerda, 2017-03-29, 11:43 PM

Welcome Vendég | RSS | Main | Hertelendyfalva Vojlovica | Registration | Login

   
  

                                 

                         Hertelendyfalva


                                                                  

 Hertelendyfalva a Vajdaság Dél-Bánsági körzetének Pancsova községében, az Al-Duna közelében, Pancsovától 3 km re, Belgrádtól mintegy 2O km re fekszik. A mai lakosság száma körül 85OO, szerb, magyar és szlovák nemzetiségiek.

 


 




Nevének eredete

A település 1883. július 21-én Hertelendy József akkori Torontál vármegye főispán és a falu gondnokának tiszteletére, Hertelendyfalva nevét kapta.

A Vojlovica elnevezés 1922. óta van használatban. A közelben fekvő görögkeleti kolostor nevéből ered, melynek erdejét a kincstár kisajátította a falu számára. 


    


A városi tanács 1964-ben hozott határozata értelmében Pancsova város részévé, helyi közösségévé nyilvánították.



Története


Előzmények

A török hadjáratok alatt a lakosság java része a Nagyalföldre menekült, így a mai Bánát területe ritkán lakott. Már ebben az időben a vidék jelentős hányadát a szintén törökök elől, délről menekülő, szerbség tette ki.

A vidék 1716-ban szabadult fel a törökök alól. Pancsova a határőrvidék központjává vált. A Temesi bánság lakosságát a többságben levő szerbek, németek, románok és szerbek mellett, a kisebbségben levő magyarok, szlovákok, bolgárok, franciák, olaszok és spanyolok tették ki.

A Duna menti réti földek betelepítésének kérdése már az 1850-es években felvetődött. Bécs ezeket a földeket a hatvanas években a határőröknek kínálja fel, de a határőrvidék lakosai nem fogadják el a kínálatot, ismervén a folyó erejét és annak gyakori kiöntéseit. Ekkor a császár1868. október 13.-án határozatot hoz a réti földek státusának rendezéséről.



A helység alapítása


Az aldunai réti földeken, a Titeltől Temeskubinig terjedő területeken, az egykori Máriaföldön, megkezdődtek az 1865-69. években a tömeges betelepítések. Így kerül sor állami telepítés formájában a titeli és bánáti ezred területén Eisenheim, Rudolfsgnad, Königsdorf, Albrechtsdorf, Gizellaheim, Gyurgyevó, Ivanovo és Marienfeld létesítésére.

Az áradások sorozata 1869. és 1876. közötti években azonban elsöpörte a csak részben elkészített dunai töltéseket és az új telepeket, többek között Marienfeldet is.

Hertelendyfalva őslakosai (Nagy György kormánybiztos emlékirataiban 500 németet és 566 szlovákot említ) az árvízkárosult Marienfeld lakói voltak, ezért tekintik Marienfeldet Hertelendyfalva előtelepének.

A telepesek 1869. óta vezetik anyakönyveiket, miszerint a lakosság többsége hajdusicai evangélikus szlovák vagy német. Kisebb számban vannak más községből származók is: Kovačica, Lalić Pivnjica, Pazova, Gložanj, Padina, még kisebb számban Nógrád, Nyitra és Trencsén megyékből. A német telepesek kisebb része Württemberg, Goldstein Pfalz tartományból való.

Miután az árvizek folyamán Marienfeld megsemmisült, a lakosok Pancsova és Tárcsó (Starčevo) közötti út mentében, a vojlovicai erdő melletti ármentes területet kapták, ahová 1882-83. között bukovinai székelyek is telepedtek.

Az első csapat 1883. április 4-én érkezett, mintegy 382 lélek, kiket az újonnan telepített Hertelendyfalva községbe osztottak be. A magyarok idetelepítésében igen nagy szerepe volt Thomka Károly (1905 †) református lelkésznek is.

                                            
                      

Valamennyi telepes andrásfalvi származású, kisebb számban vannak Hadikfalváról, Józseffalváról, Istensegítsről, Fogadjistenről.

Az első székely magyar telepesek gyakrabban előforduló családnevei:

Varga-27, Biszak-18, Kerekes-15, Győrfi-12, Balog-12, Nagy-11, Bíró-10, Német-9, Kovács-9, Lőcsei-7, Kelemen-6, Székely-5, Gecő-4, Máté-4, Ömböli-4, Király-3 család


Használt források:1. Dr Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi és városai, Torontál vármegye,                                                                                                             Országos monográfia társaság, Budapest, 1911.                                   

                         2. Nagy Sívó Zoltán: Bukovina, mit vétettem ? Forum könyvkiadó, 1999.

 

           

                                                 Evangélikus  templom

  

           

                                                Keresztény  Baptista imaház                   

  

               

                                               Keresztény  rómaikatalikus imaház





Belépés

Section categories

Keresés

Naptár

«  Március 2017  »
HKSzeCsPSzoV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031

Our poll

Rate my site
Összes válasz: 77

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0