KALENDÁRIUM
jan. 1. Újév napja: Szilveszter
és újév napja szoros kapcsolatban vannak egymással. A kettőt összekötő
éjszaka az év legvidámabb éjszakája. Ezt az ünnepet vidámság, mókázás,
evés-ivás és az újesztendőre vonatkozó köszöntők, jókívánságok
jellemzik.
jan. 6. Vízkereszt és Háromkirályok napja: Ezen a napon
a gonosz szellemek ellen vízzel szentelik meg a házat, ezért kapta a
Vízkereszt nevet. A karácsonnyal kezdődő ünnepsorozat utolsó napja,
ezért általában ezen a napon gyújtják meg utoljára a gyertyákat a
karácsonyfán. A Háromkirályok név egy népszokásra utal, ilyenkor jártak
házról házra a gyerekek háromkirályokat köszönteni:
"Háromkirályok napján,
Országunk egy istápját
Dicsérjük énekekkel,
Vigadozó versekkel.
Szép jelön, szép csillag,"
jan. 17. Antal napja: A háziállatok védőszentjeként
tisztelték Szent Remete Antalt. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot
és az ehhez hasonló tünetű mérgezést.
jan. 18. Piroska napja: Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy."
jan. 20. Fábián és Sebestyén napja: A néphit azt tartja, hogy ezen a napon kezdenek a fák ismét nedvet szívni a talajból.
jan. 22. Vince napja: A szőlősgazdák védoszentje. A néphit szerint:
Ha megcsordul Vince,
Tele lesz a pince.
jan. 25. Pál napja: Ezt a napot Pál fordulásaként tartjuk számon. A kemény téli időjárás lassan megfordul. A medve is megfordul a barlangjában
Február
Télutó
(Böjtelő hava)
febr. 2. Gyertyaszentelő napja:
a néphit szerint a medve ezen a napon kijön a barlangjából. Ha napos az
idő, meglátja saját árnyékát, és visszabújik a barlangjába, mert rossz
időt vár, még hosszú lesz a tél.
febr. 3. Balázs napja: sok
emberöltőre visszanyúló szokás volt, hogy ezen a napon a diákok újabb
tanulókat verbuváltak az "oskola" számára. Házról házra jártak és
hívogatták maguk közé a megfelelő korú gyermekeket, ugyanakkor
ajándékokat is gyűjtöttek tanítójuk számára
A néphit úgy tartja, hogy ezen a napon védekezni lehet a torokfájás ellen,- ezt balázsolásnak nevezik.
febr. 6. Dorottya napja: Ha
Dorottya szorítja, Julianna tágítja, tartja a néphit. Eszerint, ha
Dorottya napján hideg van, Julianna napjára megenyhül az idő. A farsangi
mulatozás egyik fontos napja.
febr. 14. Bálint napja: ezen a napon ültetik a kotlóstyúkokat a fészekre, hogy 21 nap múlva kikeljenek a tojásból a kiscsibék.
febr. 19. Zsuzsanna napja: ekkor szólal meg a pacsirta. A hó lassan olvadni kezd, a napos domboldalakon megjelenik a fű.
febr. 24. Jégtörő Mátyás napja: Ha
Mátyás nem talál jeget, akkor csinál. Ha pedig talál, akkor tör. Ez a
nap a halászok számára is jeles nap, mert ekkor kezdődik a csukák ívása.
Március
Tavaszelő
(Böjtmás hava)
márc. Húshagyó kedd - a böjt kezdetét jelző nap
márc. 8. Nemzetközi Nőnap
márc. 12. Gergely: Szent Gergely az iskolák pártfogója. E naphoz adománygyűjtő köszöntő (Gergely - járás) fűződik.
márc. 15. Nemzeti ünnep: 1848-ban e napon Petőfi Sándor és a márciusi ifjak vezetésével robbant ki a forradalom.
márc. 18. Sándor: az első meleghozó nap
márc. 19. József: e napon engedik ki először a mezőre a szarvasmarhákat. Elkezdődik a krumpliültetés.
márc. 21. Benedek: a tavaszi napéjegyenlőség napja
márc. 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja: e napon oltják a gyümölcsfákat. Hazajönnek a fecskék.
Április
Tavasz
(Szent György hava) ápr. 1. A tréfálkozások, jókedvű beugratások napja
Április bolondja,
Felmászott a toronyba,
megkérdezte hány óra,
féltizenkettő,
szamár mind a kettő.
ápr. 11. Költészet napja / József Attila születésnapja /
ápr. Virágvasárnap / a húsvétot megelőző vasárnap /
E napon szentelik meg a barkaágakat. A néphit szerint a szentelt barka távol tartja a betegséget, a gonoszt.
ápr. 14. Tibor napja. Megszólal a kakukk és a pacsirta.
Ha a rét zöld, jó lesz a szénatermés - tartja a néphit.
ápr. Nagypéntek: a böjti időszak legszigorúbb napja.
ápr. Nagyszombat: a tűzgyújtás napja. A kereszténység e nap estéjén ünnepli Jézus feltámadását.
ápr. Húsvét: a kereszténység legnagyobb ünnepe.
ápr. Húsvét hétfő / vízbevető hétfő: az egyik legelterjedtebb népszokás, a locsolkodás napja.
ápr. 24. Szt. György napja: tavaszkezdő nap; nyájak, pásztorok ünnepe.
ápr. 25. Márk napja: a kukoricavetés, búzaszentelés napja.
Május
Tavaszutó
(Pünkösd hava)
máj. 1. Majálisok napja
május első vasárnapja Anyák napja
máj. 4. Flórián: a ház tűzvész elleni védőszentje
máj. 6. János (Babevő János) - e napon vetik a hüvelyeseket
máj. 8. Vöröskereszt napja
máj. 9. Győzelem napja: 1945-ben e napon ért véget a háború
máj. 12. Pongrác
Fakad VIRÁGOK HAVA
nyit a kányabangita,
Angélika, magnólia,
Zsálya, kosbor, sóskafa -
Hát te, fagyos, mit csinálsz,
Szervác, Pongrác, Bonifác.
(Szepes Attila: Kalendárium)
máj. 13. Szervác
máj. 14. Bonifác
máj. 25. Orbán napja - az utolsó "fagyosszent"
"Ha Orbán nevet, a szőlő sír"
máj. 28. Madarak és fák napja
Június
Nyárelő
(Szent Iván hava)
június első vasárnapja Pedagógusnap: tanítóikat, tanáraikat köszöntik a diákok.
jún. 8. Medárd napja: Len és káposzta vetése. Ősi, népi megfigyelés, ha Medárdkor esik, ezután 40 napig esős lesz az idő.
Hogyha Medárd pityereg,
Negyven napig csepereg.
jún. Pünkösd: a húsvét utáni ötvenedik nap.
jún. 11. Barnabás napja: Sok helyen szénakaszáló napként tartják számon. Ezen a napon kell a gyógyfüveket gyűjteni.
jún. 13. Antal napja: Páduai Szent Antal névnapja, aki a marhák védőszentje. Új tüzet gyújtanak az állatoknak.
jún. 15. Vid napja: Szent Vid a rézöntők védőszentje. Ezen a napon "megszakad a búza töve": abbahagyja a növést, már csak érik.
úrnapja Pünkösd után 2 héttel ünnepeljük körmenettel. Virágok, füvek szentelése, melyeket gyógyszernek és rontás, vihar elhárítására használtak.
jún. 22. A nyári napforduló napja
jún. 24. Keresztelő Szent János emléknapja: "Búzavágó
Szent János" - nak is hívták, mert közeledett az aratás ideje. A nyári
napforduló ünneplése tűzgyújtással, tűzugrással.
jún. 29. Péter, Pál napja: Szent Péter a halászok védőszentje volt. Ez a nap az aratás jelképes megkezdésének a napja.
"Péter Pálra búza érik,
Eljutottunk új kenyérig."
Július
Nyár
(Szent Jakab hava)
júl. 2. Sarlós Boldogasszony Az aratás ünnepélyes kezdőnapja. Fodormenta szentelés napja. Az ekkor szedett gyógynövényeket különösen erős hatásúnak tartják.
júl. 5. Sarolta A néphit szerint ha Sarolta esőt hoz, rossz lesz a dió- és a mogyorótermés.
júl. 13. Margit Ezt a napot mérges Margitnak is nevezik,ha zivatart hoz. Előfordul, hogy gyerekek házról-házra járnak, a következő versikével:
Margit napja ma vagyon,
tyúkot üssenek agyon,
Üres zacskóval járok,
Pénzt adjanak, azt várok.
júl. 15. Apostolok oszlása "Oszlanak
a zivatarok": javul az idő. Régen ezen a napon történt az új kenyér
megáldása, melyből a papnak és a koldusoknak is ajándékoztak, egy
darabot pedig eltettek szántásig.
júl. 20. Illés Ha vihar volt, azt tartották, hogy "Illés hordókat gurigál, csatázik". A pásztorok dologtiltó napnak tarják.
júl. 21. Dániel Ha Illés nem hozta meg az esőt, akkor Dánielre marad, tartja a néphit.
júl. 22. Mária, Magdolna.
Ezt a napot is zivatarhozóként tartják számon. E napok zivatarváró
szerepét az indokolja, hogy általában az év legmelegebb időszakáról
lévén szó, itt a legnagyobb az esélye zivatarok kitörésének.
júl. 25. Jakab A szőlő abbahagyja a növést. A csillagok
állása megmutatja a jövőévi időjárást.
A szép idő jó gyümölcstermést hoz.
júl. 26. Anna
Szent Anna a szülő asszonyok, beteg nők pártfogója volt, tiszteletére a
katolikus asszonyok keddi napokon böjtöltek. A virágos kender töve e
napon szakad meg, így fel lehet készülni a kendernyövésre.
júl. 30. Abdon Patkányűző na
Augusztus
Nyárutó
(Kisasszony hava)
Kányádi Sándor: Nyárutó
Langyos a Küküllő;
vize, mint a vászon,
egy nagy szövőszéken
fordul át a gáton.
Lenn a gát alatt az
ezüst zubogóban
fürdik az arany nap,
most van lenyugvóban.
S még lennebb növekvő
árnyukkal a fűzfák
a lassuló folyót
át meg átalusszák.
Ott egy kislegény is
prüszkölő lovával-
úsztat a Küküllőn
ő is át meg átal.
Maradna még a nap,
de nőnek az árnyak,
kár, hogy nemsokára
vége lesz a nyárnak.
aug. 10. Lőrinc napja. A közhiedelem szerint e naptól már nem olyan finom a dinnye, mint eddig.
aug. 9-14. Csillaghullás ideje.
Ezekben a napokban Földünk egy meteorrajjal találkozik, melynek
részecskéi felizzanak és elégnek. Ha egy hullócsillag alatt gondolsz
valamit- az teljesülni fog!
aug. 15. Nagyboldogasszony napja. A legrégibb Mária ünnep- Szűz Mária mennybemenetelének napja.
aug. 20 Szent István királyunkat és az új búzából sütött kenyeret ünnepeljük ezen a napon.
A hónap közepén útra kelnek az énekes madarak. Először a fülemülék
indulnak, majd a gyurgyalagok, a sarlósfecskék és a kis őrgébicsek. A
molnárfecskék még a fiókákat etetik, ők csak később indulnak.
Szeptember
Őszelő
(Szent Mihály hava)
Kányádi Sándor: Szeptember
Tele a hombár,
tele a raktár,
tele a kaptár,
tele a csűr.
Rászáll a nyár a
legelső sárga
levélre, s elrepül.
szept. 1. Egyed napja.
E napon fogadták fel a juhászokat és a kondásokat. A csőszök is ekkor
kezdték meg a szőlő őrzését, nehogy a madarak nagyon megdézsmálják.
szept. 8. Kisasszony napja. E napon kezdődik az őszi
gabona vetése. Sok helyen úgy vélik, hogy Kisasszony hajtja a fecskéket,
mert ezidőtájt indulnak útra a fecskék.
Elment a fecske.
Üres a kalitka,
Azt üzente vissza,
Visszajön tavaszra.
szept. 21. Máté napja. Csillagászatilag ekkor van az őszi napéjegyenlőség időszaka.
szept. 29. Mihály napja. A hónap névadója. Az egyik legnagyobb pásztor-ünnep. Ezen a napon számolnak le a pásztorok a rájuk bízott állatokkal.
Október
Ősz
(Mindszent hava)
Áprily Lajos: Üzen az ősz
Dúsabban jön s korábban
az erdőszelek éke:
fagyallomb bíborában
iszalag szőkesége.
okt. 1. Leodegár napja: őszi lombhullás megkezdésének ideje.
okt. 4. Ferenc napja:
vetőhét, búzahét a Dunántúlon és az Alföldön sokfelé Ferenc napjának a
hete volt. A vetés napján tilos a kenyérsütés. Szüretelés - ostorral
durrogtattak a hegyen a munka megkezdése előtt.
okt. 15. Teréz napja: szüret napja .
okt. 16. Gál napja:
a halászat befejező napja. A makk érésének kezdetét is jelöli. Az
iskolás gyerekek kakast vittek a tanítónak. Vetés napja, máshol a vetés
tiltott napja. Erdélyben szüretnap.
okt. 18. Lukács napja: a gesztenyeszüret napjaként tartják számon. Ekkor van a pécsváradi leányvásár is.
okt. 20. Vendel napja: Szent Vendelt a néphagyomány a pásztorok védőszentjének tartotta. Ekkorra minden mezei munkát el kell végezni.
okt. 21. Orsolya napja: kezdődik a káposzta betakarítása.
okt. 23. János napja: a lámpagyújtás napja. Ekkor már az este hamar leszáll, így a munkákhoz lámpát kell gyújtani.
okt. 26. Dömötör napja:
az egyik legjelentősebb őszi pásztorünnepi nap. Különösen az Alföldön
közkedvelt a juhászok körében a "dömötörözés", a juhászbál.
okt. 28. Simon, Júdás napja: a néphit ezt a napot a tél
kezdetének tartja. Több kis mondóka is utal erre:
Itt vagyon már Simon-Júdás,
Jaj már neked inges-gatyás.
Megérkezett Simon-Júdás,
jaj teneked pőregatyás.
okt. 31. Farkas napja: gyümölcsfaültetésre jó nap
November
Őszutó
(Szent András hava)
"A felhőből vihar támad,
hajlítgatja a vén fákat,
felveri a tengert lázban,
jobb ilyenkor bent a házban!
Kibámulni az ablakon,
míg a meseszót hallgatom.
November súg: merre jár
a kedves kis napsugár?"
nov. 1. Mindenszentek napja. Világszerte ezen a napon emlékezünk meg a halottainkról.
nov. 2. Halottak napja
nov. 3. Hubertus napja, vadászok ünnepe. Régen nagy vadászatokat rendeztek ilyenkor, és a sikeres vadászatot hangos eszem-iszommal ünnepelték.
nov. 11. Márton napja.
Ezen a napon kóstolták meg az új bort. A céhmesterek megvendégelték
legényeiket,a gazdák pásztoraikat. A Mártonnapi libapecsenyéből a papnak
is illett küldeni.
nov. 19. Ezsébet napja. A néphit azt tartja, hogyha Erzsike megrázza a dunyháját, az havazást jelent.
nov. 25. Katalin napja.
Ezen a napon az ország több vidékén Katalin - ágat állítanak a vízbe,
hogy újévre kizöldüljön. A néphit azt tartja, ha Katalin kopog,
karácsony locsog.
nov. 30. András napja.
Ezen a napon kezdődik a téli évnegyed. Ez a nap a hónap névadó napja
is. András nap után már a karácsonyra való felkészülés ideje kezdődik,
ezért ebben az időszakban lakodalmat, táncmulatságot már nem illik
tartani.
December
Télelő
(Karácsony hava)
dec. 4. Borbála napja. A bányászok, a tüzérek, a várak védőszentje volt. Szent Katalinnal együtt a hajadon leányok pártfogójának tekintették.
dec. 6. Miklós napja. A Mikulásjárásnak a magyar néphagyományban kevés nyoma van, inkább az újabb időkben terjedt el.
dec. 13. Luca napja.
Ezen a napon a fiatal legények kotyolni jártak. Házról házra járva
köszöntőt mondtak, amelyben bőséget, jól tojó tyúkokat kívántak a
háziaknak.
Luca, Luca, kitty-kotty, kitty-kotty,
Néném asszony litty-lotty, litty-lotty,
tikjaik, lúdjaik jó tojók legyenek,
Százat tojjanak, ezöret kőtsenek!
Kitty-kotty, kitty-kotty, adjon Isten bő bort,
Bő búzát, borockot, vörösfarkú malacot,
Szekerünkre kereket, poharunkra feneket,
Akibül ihassunk eleget.
Ezen a napon kezdték készíteni a Luca székét, amelyet 13 nap alatt, 13
féle fából kellett elkészíteni úgy, hogy mindennap dolgozni kellett
rajta valamit. Aki karácsonykor az éjféli misén felállt a székre,
megláthatta a boszorkányokat. Ez a nap az asszonyok számára dologtiltó
nap.
dec. 22 A téli napforduló napja.
dec. 24-25. Karácsony.
A kereszténység ekkor ünnepli Jézus születését. Az ókorban élő emberek
számára december 25-e a napfordulót, a természet megújulását, a tavasz
ígéretét jelentette. Ekkor ünnepelték a Nap újjászületésének napját. Ezt
a napot vette át a kereszténység karácsony ünnepeként.
dec. 28. Aprószentek napja. Ezen
a napon vesszőből font korbáccsal a legények megcsapkodják a lányokat,
hogy azok egészségesek és szófogadóak legyenek. Közben a legények
mondókákat mondanak:
Szófogadó, jó légy,
Ha lenek küldenek, fönek menj,
Ha fönek küldenek, lenek menj,
Ha vízért küldenek, borért menj,
Ha borért küldenek, vízért menj,
Forrás www.b.dmk.hu
|
