kovinkeve

Szombat, 2017-08-19, 5:58 PM

Welcome Vendég | RSS | Main | középkori várak az aldunán | Registration | Login

          
                                         

                  KÖZÉPKORI  VÁRAK AZ AL-DUNÁN

              
    
         
     
  
        Bács    Bač
     
      
 

Történeti források 1111-ben Bache néven említik először. Már a honfoglaláskor szláv vár állt itt, majd Bács vármegye székhelye lett. Fontos délvidéki város, 1072-ben ide telepítették a szerémi görög püspökséget, a 13.–14. században a Kalocsa-Bácsi Érsekség egyik székhelye, de székesegyháza 1351-ben leégett. Ferences temploma 1234-ben, rendháza 1734-ben épült. Várát 1192-ben említették először; egykori erődrendszer központja volt. 1158-ban II. Géza itt töltötte a húsvéti ünnepeket, Károly Róbert megerősítette. Több országgyűlés színhelye, Hunyadi Mátyás és II. Ulászló kedvelt tartózkodási helye.


 
 
           PÉTERVÁR  

 
 

1237-ben Peturwarod néven említik először. A római korban Cusumnak, majd Acumincumnak nevezett település volt itt. Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert magyar király Garai Jánosnak adta. 1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27-én tudta bevenni.

A vár 1692 és 1780 között épült. Eszmei szülője Sebastian Voban márki, francia hadvezér, akinek kezdeményezésére több európai vár épült fel korábban is. A vár nagysága és az épületek száma szerint egyedülálló remekmű. A vár alatt 16 km hosszúságú alagutak vannak, amelyek egyben idegenforgalmi és épitészeti csodát képeznek. A várban kapott helyet a Városi múzeum, a Tiszti pavilló, A nagy harci kút,


 
 

a hires torony az órával, amelyen a kisebb mutató a perceket a nagyobb pedig az órákat mutatja,      
  

         NÁNDORFEHÉRVÁR    BEOGRAD



        

         
                                                            Képek és informáciok  a   www.jupiter.elte.hu   honlapról
                       

            



        

A Magyar Királyság első alkalommal 1071-ben Salamon király uralkodása idején foglalta el Nándorfehérvár várát. Erre a hadjáratra a Bizánccal szövetséges besenyők szerémségi betörése miatt került sor. Az ostromban a király fivérei, a későbbi I. Géza és Szent László királyok is részt vettek. A magyar hadak Szalánkeménről indultak el a hadjáratra, s miután sikeresen átkeltek a Száván a Képes Krónika említette görögtűz ellenére megkezdődött a vár ostroma. Alba Graeca védői hosszú ideig eredményesen verték vissza a támadásokat, azonban mikor egy régóta fogságban levő magyar lány felgyújtotta a várost, annak sorsa megpecsételődött. A leégett városból a védőknek Niketásszal az élükön még sikerült a fellegvárba húzódniuk, azonban rövidesen kénytelenek voltak feladni Nándorfehérvárat.
Bizánc 1072-ben visszafoglalja a várat, s magyar csapatok legközelebb csak 1127-ben foglalják el, de ekkor II. István csapatai lerombolják, és köveiből felépítik a túlparti Zimony várát. Erre válaszul Komnénosz Mánuel bizánci császár lerombolta Zimonyt és újjáépítette Belgrádot. A császár halála után Bizánc hanyatlásnak indult. Ezt bizonyítja, hogy III. Béla csapatai elfoglalták és lerombolták 1183-ban a várat.
A keresztesek által 1204-ben feldúlt Bizánc balkáni befolyása megszűnt, amit jelez, hogy Magyarország fő riválisa a térségben Bulgária lett. Ezt bizonyítja, hogy 1230-ban II. Aszen elfoglalta Belgrádot. Azonban hódítása rövid ideig tartott, mert IV. Béla 1232-ben visszaszerezte a várost. A magyar fennhatóság megszilárdulását jelzi, hogy IV. Béla 1267-ben megalapította a Macsói bánságot, aminek a székhelye Nándorfehérvár lett. A város először Dragutin szerb király és Katalin magyar hercegnő házassága után jegyajándékként került szerb kézre. A vár Dragutin halálával újra a magyar korona fennhatósága alá került, igaz ezt Milutin király 1316-1319 közötti fennhatósága késleltette. Dušan cár uralkodása alatt 1334-ben és 1355-ben rövid időre ismét szerb kézre került Belgrád. Majd legközelebb 1403-1427-ig található déli szomszédunk birtokában, miután Zsigmond hűbérbirtokként Lazarević István szerb despotának adományozza a Macsói bánsággal együtt.
Ezzel az eseménnyel Nándorfehérvár történetében teljesen új szakasz kezdődik, hiszen az 1386-ban Zsigmond hívei és Horváti László macsói bán fivére közötti összetűzésben lerombolt várat teljesen újjáépítteti, és ide helyezi székhelyét. E korszakot a szerb történetírás a város aranykoraként tartja számon. Azonban a folyamatos török terjeszkedés következtében Zsigmond Magyarország védelmét a vár visszavételével kívánta megoldani. Ezért 1426-ban, a tatai szerződésben kimondták, hogy a szerb fejedelem halála után újra magyar kézre kerül Nándorfehérvár. Erre 1427-ben került sor, igaz a szerződés minden része nem teljesült, mert a szintén átadandó Galambócot annak parancsnoka Lazarević István szerb despota állítólagos tartozásai miatt a töröknek adta.
Nándorfehérvár ezután a Tallóci család igazgatása alá kerül az 1440-es török ostromig, amikor II. Murád megpróbálta elfoglalni kihasználva a magyar uralkodóváltás okozta zűrzavart. A védők Tallóci János vránai perjel vezetésével hónapokon át hősiesen védték a várat. Az ostrom után azonban I. Ulászló Hunyadi Jánost és Újlaki Miklóst nevezte ki a vár kapitányaivá.
1456-ban került sor a magyar hadtörténelem egyik, ha nem a legnagyobb ütközetére Nándorfehérvárnál. A Konstantinápolyt 1453-ban elfoglaló II. (Hódító) Mehmed óriási sereggel támadást indított Nándorfehérvár vára ellen. A vár V. Lászlótól sajnos sok segítséget nem kapott, ellenben Hunyadi János volt kormányzó megpróbálta Nándorfehérvárat mindennel ellátni, amire ostrom esetén szükség lehetett. Ebben a munkában nagy segítségére volt Kapisztrán János ferences szerzetes is, aki több ezer keresztest toborzott, hogy ezzel segítse elő a sikeres védelmet. Hunyadi a vár kapitányává Szilágyi Mihályt nevezte ki. A vár, Hunyadi és Kapisztrán csapatainak köszönhetően 1456. július 23-án megmenekült a pusztulástól az oszmán csapatok elvonulásával. A győzelem híre bejárta egész Európát, de Magyarország elvesztette Hunyadit, aki az ostrom után támadt pestisjárványban meghalt, s Kapisztrán is követte őt 1456 októberében. A győzelem emléke köszönhetően a III. Calixtus pápa elrendelte déli harangszót.


       
    



  


                                     Szeretettel  várunk mindenkit 


Belépés

Section categories

Keresés

Naptár

«  Augusztus 2017  »
HKSzeCsPSzoV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031

Our poll

Rate my site
Összes válasz: 80

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0