kovinkeve

Szerda, 2017-10-18, 5:48 PM

Welcome Vendég | RSS | Main | SZÉKELYKEVE | Registration | Login

   
                                                    
          SZÉKELYKEVE  
                                  (szerbül Скореновац / Skorenovac, németül  Skorenowatz)
                                                          
           Vajdaság Dél Bánsági körzetének Kevevára községben, az Al-Duna közelében, Kevevárától 6 km-re nyugatra fekszik                                                                                     
 
 
 

      Népessége

  • 1910: 4541 lakos, 73,31% magyar, 11,94% német, 1,26% szerb

  • 1921: 4195 lakos, 81,83% magyar, 7,34% német, 0,36% szerb

  • 1948: 4465 lakos, 84,46% magyar, 11,22% bulgár, 3,18% szerb

  • 1991-ben 3123 lakosából 80,36% magyar (2582), 9,4% szerb (302)[1]

  • 2002-ben 2574 lakosából 86,71% magyar (2232), 5,47% szerb (141)[1]

 

 

      Története

 

 

 

       Előzmények

A falu elődjét Keve vármegye területén már a XV. században is megtalálhatjuk Szkordnovetz, olykor Zkorenocz-puszta elnevezés alatt.
1412-ben a terület még terra Zkoronovecz, de már 1428-ban villa regalis – királyi helység. Zsigmond király 1428. november 29.-én Karánsebesen kelt levelében Keve városának kiváltságokat adományozott, és még két, vele határos – név szerint Bálványos és Szkorenovecz – falut juttatott birtokába, melyet eddig csak haszonbérben bírt.

A török hadjáratok alatt a lakosság java része a Nagyalföldre menekült, így a mai Bánát területe ritkán lakott. Már ebben az időben a vidék jelentős hányadát a szintén törökök elől, délről menekülő, szerbség tette ki.

 

A vidék 1716-ban szabadult fel a törökök alól. Pancsova a határőrvidék központjává vált. A Temesi bánság lakosságát a többságben levő szerbek, németek, románok és szerbek mellett, a kisebbségben levő magyarok, szlovákok, bolgárok, franciák, olaszok és spanyolok tették ki.

A Duna menti réti földek betelepítésének kérdése már az 1850-es években felvetődött. Bécs ezeket a földeket a hatvanas években a határőröknek kínálja fel, de a határőrvidék lakosai nem fogadják el a kínálatot, ismervén a folyó erejét és annak gyakori kiöntéseit. Ekkor a császár1868. október 13.-án határozatot hoz a réti földek státusának rendezéséről.

 

 

     A helység alapítása

 

Ferenc József császár 1868. október 13-án jóváhagyta hét telepes község megalapítását a német bánsági ezred területén: Ezek: Erzsébetlak (Elisenheim), Királyfalva (Königsdorf), Albertfalva (Albertsdorf), Gizellafalva (Gizellendorf), Máriafalva (Marienfeld), Sándoregyháza (Ivanovo) és végül Gyurgyevo (Gyurgyova). A hét falu feladata volt a rétek kiszárítása és termőfölddé tétele ezen a területen.

 

18691886 között Beresztóc és a Duna közötti területen már létezett egy Gyurgyova-Rádayfalva nevű falu, melynek 1869-ben 396 lakosa volt. Első lakói magyar palócok, akik Újfaluról,Ürményházáról, Sándorfalváról, Szeged környékről, Óbesenyőről, és Szőlősudvarnokról jöttek.

                                                

 1883-ban 645 bukovinai székely családot (körülbelül 2000 fő) telepítettek Gyurgyovára, de 1886-ban áthelyezték őket a mai Székelykeve helyére, mivel a Duna állandó áradása, és a talajvíz veszélyeztette a telepeseket. .

1886-ban megalapították a falut a ma ismert nevén.

 

1889-ben székelykevei Általános Iskola kezdte működését. Az iskola igazgatója: Steiner János volt.

 

 

 A temesvári püspükség a 19.század utolsó éveiben, illetve 2O.század elején több új templomot emeltetett, s ezek közül négy, mégpedig a muzslyai, az ürményházi, a sándoregyházi és a székelykevei ugyanazon a terv alapján készült.

 Bonáz Sándor temesvári püspök Reuter műépitész által 1889 ben 22OOO forint költséggel gyönyörű templomot és plébánia lakot épitetett.

                          

 1892.november 18 án ki lett nevezve az első lelkész Demele Ferenc. A kántori tisztet Steiner János az általános iskola igazgatója vállalta el.

 1892.december 18 án Eisenger Ferenc fehértemplomi főesperes szentelte fel a temolomot.

            

         

 1912.július 6 án a templomba fel lett erősitve két darab művészies kivitelű üvegfestésű (szent István és szent László ábrázoló) ablak, melyet székelykevei Christián Antal volt pancsovai közjegyző emlékére fiai: Rezső és Leó felállitott. Ez a két ablak a templom disze.

                

 1936.év folyamán újból kifestették a templomot, 11 művészi szent kép diszíti.

 Székelykeve ma tiszta és rendezet falu.

Belépés

Section categories

Keresés

Naptár

«  Október 2017  »
HKSzeCsPSzoV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031

Our poll

Rate my site
Összes válasz: 81

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0