kovinkeve

Szombat, 2017-12-16, 9:36 PM

Welcome Vendég | RSS | Main | Svájci sereg/gárda | Registration | Login

      

                  Svájci sereg/gárda 

  

   II.  Gyula pápa nevéhez füzödik a Svájci Gárda megalapítása. Francia példa alapjaán döntött úgy, hogy egy kizárólag svájciakból álló, megbízható gárdát hoz létre. Egyik régi ismerősét , a sitteni székesegyház főesperesét, Peter von Hertensteint kérte meg, hogy a svájci kanto okban toborozzon zsoldosokat. Hogy miért éppen a svájciakra esett a pápa választása? Mert azok nemcsak bátorságukról és önzetlenségükről voltak ismertek, hanem lojalitásukról is. A svájci katonák hírnevüketmég az ókorban alapozták meg, ugyani már Tacitus, a neves római történész is ekképpen vélekedett róluk: „ A svájci férfiak igazi harcosok, bátorságuknak nincsen párja.”
                   

A toborzás nem ment könnyen,mert ugyanabban az időben a francia király is csalogatott zsoldosokat seregébe. A katonáknak sokkal vonzóbbnak tűnt francia zászló alatt szolgálni. A franciák soraiban vidám élet zajlott. A háborúban bőséges zsákmányra tehettek szert, míg a pápa szolgálata egyhangú őrszolgálatot jelentett. Hertensteinnak végül sikerült mintegy százötven fős csapatot összehozni Kaspar von Silenen vezetésével. A jelentéktelen alakulat télidőben kelt át az Alpokon. 15O6. január 22-én vonult be az Örök Városba, ahol a pápa ünnepélyes áldással fogadta őket. Így kezdődött a Cohors Helvetica, vagyis a Svájci Gárda története, amely évszázadok óta bizonyitja , hogy II. Gyula pápa a gárdistákat jogosan nevezte „a szentegyház és a pápa lovagias, hűséges katonáinak és védőinek”.

           

     


       

        RÓMA RENESZÁNSZ MEGÚJÍTÁSA



II.Gyula pápa nemcsak kitünő államférfi és hadvezér, hanem bőkezű mecénás is volt. A művészeteket a pápai tekintély emelésének szolgálatába állította. Egy új, sokkal fényűzőbb egyházi központot akart teremteni az Örök Város szívében. Ennek megvalósítására kora leghíresebb építészeit, festőit, szobrászait és ötvösművészeit halmozta el megrendelésekkel.

Jóllehet már 145O-ben V. Miklós, a legelső reneszánsz pápa tervbe vett egy új Szent Péter-bazilika építését, mert a Konstantin-féle épitményen erősen meglátszott a több mint ezer esztendő őrlő vasfoga, mégis csak II. Gyula pápának sikerült megvalósítania ezt a tervet. Az új bazilika tervrajzának elkészítésére a kor egyik leghíresebb építészét, Donato Bramante (1444-1514) építész mestert bízta meg. Az alapkőletételre 15O6.április 18-án került sor. A régi Konstantin-féle templomból Bramante kímélet nélkül majdnem mindent leromboltatott (csak a főhajó egy részét és az Apostol-sírt hagyta meg), emiatt a „maestroruinante” (a romboló mester) címet szerezte meg. A munkálatok 1593-ban fejeződtek be. Ekkor tűzték fel a keresztet a 13O méter magasba ívelő kupolára. A pápa álma – a kereszténység legnagyobb temploma, amelynek alapterülete 1516O négyzetméter – megvalósult. A régi bazilika elbontása mellett Bramanténak meg kellett teremtenie az új székesegyház, a Belvedere és a pápai palota egységét..

Raffaello Sanzio (1483-152O) 15O8 -ban a vatikáni teremsor, a Stanzák kifestésére kapott megbízatást, amelyben a világ egyik legtöbbet csodált, legnagyobb hatású freskósorozatát hozta létre. A pápa megfelelő címeket adományozott neki (például pápai írnok lett), és tanitványaival együtt bőkezű ellátást és kellő honoráriumot kaptak. Elsőként a második terem a Stanza della Segnatura díszítésével készült el. Ezt eredetileg könytárnak építették, de itt írták alá az egyházi udvar rendeleteit is. Innen ered egyébként a segnatura szó, amely magyarul aláírást jelent. A teremben két óriási (az Athéniiskola és a Disputa, a keresztény vallás diadala) valamint két kisebb falfestmény (a Parnasszus és az Erények) található.

 

Gyula művészetpártolásának legnagyobb remekei azonban Michelangelo Böunarroti (1475-1564) alkotásaihoz kötődnek. 15O8-ban azzal bízta meg Michelangelót, hogy IV. Sixtusz pápa egykori házi kápolnájának falait freskókkal ékesítse. Bár Michelangelo erősködött, hogy ő szobrász és nem festő – fiatal kora óta nem festett freskót -, a pápát nem lehetett eltántorítani akaratától. Végül megegyeztek: II.Gyula belenyugodott abba, hogy a művász azt fest, amit akar, Michelangelo pedig kissé duzzogva abba nyugodott bele, hogy kifesti a mennyezetet. Mivel a freskófestésben nem volt nagy jártassága, firenzei festőket hivott segítségül. De csakhamar el is küldte őket, mert munka közben nem tűrt meg senkit maga mellett. Így szinte egyedül festette meg négy év alatt a világ legnagyobb mennyezetképét, amely a legnagyobb dicsőséget szerezte neki a kortársak szemében. Állítólag, amíg a munka tartott, senkit sem engedett be a kápolnába. Maga a pápa is csak titokban nézhette meg a készülő művet. Amikor egy alkalommal Gyula megkérdezte tőle, hogy mikor készül el a munkával, a mester dühösen azt felelte neki: „Amikor majd befejezem.” 1512-ben, Mindenszentek napján, leplezték le a freskót, és attól a naptól kezdve csodájára járnak az emberek. Michelangelö még egyszer visszatért a Sixtus-kápolnába, hogy III.Pál pápa megbízásából megfesse a csodálatos Utolsó ítéletet, a világ legnagyobb oltárképét, amelyet 1541 karácsonyán lepleztek le.

II.Gyula ugyancsak Michelangelóra bízta egy nagyszabású családi sírbólt elkészítését. A negyven szobros síremléknek a Szent Péter-bazilika apszisában kellett volna hirdetnie II. Gyula örök dícsőségét. A gigantikusra tervezett különálló síremlékből végül is falhoz állitott, homlokzatszerű márványépítmény lett, amelyet az újonnan épülő bazílika helyett a San Pietro in Vincoli-templomban helyeztek el. A síremléket egy keskeny párkány két részre osztja. Az első sorban lévő három szobor – Mózes, Rachel és Lia – Michelangelo alkotása. A síremlék fölső részén látható szobrok más, kevésbé ismert mesterek munkái. Rachel és Lia finom vonalú, ájtatos és szelíd arcú alakjai között az ülű, a hatalmas Mózes úgy hat, mint egy villámokat rejtő, már-már kirobbanó vihar. Michelangelo abban a drámai pillanatban ábrázolja az Ószövetség nagy alakját, amikor ez a 4O napos, Istennel valóbeszélgetés után lejön a Sinai-hegyről a Tízparancsolat két kőtáblájával, leül egy szíklára és megpillantja a hegy lábánál az eléje táruló szörnyű, fölháboritó jelenetet: Izrael népe az ő távollétében hűtlenné vált Istenhez, és most ott táncol a bálványszobor, az aranyborjú körül. Az erkölcsi felháborodás, a pattanásig feszült indulat tükrőződik nemcsak Mózes arcán, de egész testtartásán is. Szinte minden pillanatban azt várjuk hogy fölugrik és fergeteges haragjában összetöri a kőtáblákat.

A szobor felsőteste az alsótesthez képest sokkal erőteljesebb, aminek az az oka, hogy eredetileg magasabban helyezték volna el, így az alsótest nem látszott volna. A szarvak jelenléte pedig a Biblia téves forditásából következik: a fejet körülvevő fénysugarakat (coronatus) szarvaknak (cornutus) fordították. A szarvak jelenléte egyebként ráadásul fokozza is az agresszív benyomást.

Ebben a remekműben benne él nemcsak, Michelangelo határtalan haragja és elkeseredése eredeti tervének, valamint ífjúkori álmának meghíúsulása miatt, de harcos, könnyen dühbe guruló pártfogójának, II. Gyula pápának beszédes emléke is. A síremléke Rómába a legísmertebb műemlékek közé tartozik. De az már téves felfogás, hogy a szellemes michelangelói alkotás valóban a pápa nyughelye. II. Gyula pápa 1513. február 21-én hunyt el, és a Szent Péter-bazilikában helyezték orok nyugalomra. Róma 1527-es feldúláskor sírját osszezúzták,így a pápa földi maradványait ma a bazílíka padlózatában kell keresnünk, amelyre X. Kelemen pápa síremléke előtt csak egyetlen márványtábla figyelmeztet.


                                                                      forrás: Szabó Judit  Katalikus kincses naptár

 

       

                                            Telyes diaképsorozat a PPS ALBUMBAN: Sixtusi kápolna név alatt

Belépés

Section categories

Keresés

Naptár

«  December 2017  »
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Our poll

Rate my site
Összes válasz: 82

Statisztika


Online összesen: 2
Vendégek: 2
Felhasználók: 0