kovinkeve

Vasárnap, 2017-06-25, 1:13 AM

Welcome Vendég | RSS | Main | kovin | Registration | Login

   
                    KEVEVÁRA

Népessége

  • 1910-ben 7345 lakosából 2650 német, 2200 szerb, 1726 román és 711 magyar

  • 1991-ben 13.669 lakosából 10.415 szerb, 932 jugo., 927 magyar, 475 román, 192 cigány, 32 német[1]

  • 2002-ben 14.250 lakosából 11.513 szerb, 786 magyar, 418 román, 286 cigány, 22 német

 

Nevének eredete

1071-ben Urbs Keue néven említik várát, a mellette épült város az ómagyar Keve nevet viselte. 1154-ben szerb hatásra Kovin, majd Kubin, később Temes-Kubin.

Szerbül még előfordult a Donji Kovin (Alsó Keve, utalva Ráckevére) elnevezés is.

 

 

Története

 Őskora

A település az Al-Duna egyik kedvező fekvésű pontján, a Morava torkolatával szembeni két hosszú sziget közötti átkelőhelyen létesült. A fennmaradt adatok szerint a népvándorlás idején Priscos rhétor a Morava torkolatánál fekvő Margumból kelt át az északi oldalra, hogy Attila udvarába menjen.

Kevevára az egykori Keve vármegye székhelye volt, várának építése a XII. századra tehető. Anonymus szerint az Árpád-kor előtt is erősség állt itt, mely Ajtony őséé, Galádé volt, s ennek helyére István király épített várat. – E vár maradványai a község szélén állnak.

1204-ben itt tartóztatta fel Imre király Leó bíborost, a pápai követet, akit a pápa Bulgáriába küldött, hogy koronát és zászlót vigyen az új bolgár cárnak. IV. László király is több ízben megfordult Keve várában, miről egy 1286 aug. 14-én és egy szept. elején kelt év nélküli oklevél tanúskodik.

A helység 1392 táján kezdett felvirágozni, mert ekkor mentette fel Zsigmond király a vám és a harmincad fizetése alól. 1397-ben már királyi sókamara-hely volt és 1405-ben vásárjogot is nyert. 1412-ben két szomszédos pusztát, Bálványost  és Jokronoveczet kapta Zsigmond királytól, aki 1428-ban a város polgárait az adózás terhe alól is felmentette, továbbá szabad halászatra és hetivásárok tartására is feljogosította őket.
Albert, V. László, de különösen Mátyás király több ízben állított ki a város részére szabadalomleveleket. Fontos hadi és kereskedelmi pont volt a Dunánál még a XV. század végén is.

Vára a XV. században a királyé volt. 1435-ben Zsigmond király Keve város lakosainak tette kötelességévé a vár fenntartását és védelmét. 1458-ban a vár a Hunyadiak iránt ellenséges érzelmű rácok kezébe került, de Szilágyi Mihály visszaszerezte, tőlük és 14591460-ban megerősíttette. 1478-ig a várat megviselte az idő, az országgyűlés elrendelte helyreállítását.
A város 1510-ben még jelentékeny kereskedelmi gócpont volt és lakosai ekkor túlnyomóan rácok voltak, akik, Szerémi György emlékiratai szerint, a török kereskedőkkel állandó összeköttetésben álltak.
1523 augusztus 6-án II. Lajos király tartózkodott Keve városában.

 A török kor

Hogy mikor esett el Keve vára, nem állapítható meg; valószínű azonban, hogy 1551-ben került török kézre. Az 15641576-as években török bég ült a várban, aki a temesvári basa alá tartozott. 1685-ben a temesvári szandzsák alá tartozó pancsovai  kerület helységei között szerepel. A hódoltság alatt szerb lakosai a helység nevét Kubinra változtatták.
1717-ben, az akkori kincstári jegyzék szerint, 50 lakott háza volt. Várát az 1739. évi belgrádi békekötés értelmében lebontották. Mikor a bécsi katonai körök 1761-ben a rokkant katonák megtelepítését a Maros és Duna között területen tervezték, a kiküldött bizottság 1764-ben 12 helységet jelölt ki e célra és ezek között volt Kevevára is.
1766 március és május havában ismét négy új határőrszázad alakult s ezek egyikének Kubin lett a központja.

 19. század

1871-ben a katonai Határőrvidék felosztása után, Temes vármegyébe kebelezték. A rendszeres telepítés megkezdése óta lakossága jelentősen gyarapodott. 1770 október végéig már 80 új ház épült, melyeknek száma a következő évben 216-ra emelkedett.
A római katolikus plébánia története szerint II. József császár a telepítés idején háromszor volt Kevevárán és pedig 1773 május 15-én, 1773 máj. 23-án és 1783 aug. 27–28-án; utolsó látogatása alatt a plébánián lakott.

Képeslap a főutcával

1848-ban a község határában a honvédek és a szerb felkelők között véres ütközet volt, mely a honvédek győzelmével végződött. A római katolikus templom 182728-ban, a görög keleti román templom 1905-ben épült. A szerb templom építési ideje ismeretlen.

A városban működött több ipartelep és gyár is, illetve kulturális élete is számottevő volt.

 20. század

Az I. világháborút követően az SzHSz királyság része lett. A II. világháborúban német megszállás alá került. 1944-ben a szövetséges erők súlyos bombatámadást intéztek a város ellen.               


 

 

Egy máig létező Duna-ág és a Nagy Duna közötti 130x150 m-es méretű magaslaton az 1968 és 1986 közötti ásatások során tárták fel Keve várát. Az őskori telepre épült Nagy Konstantin idejében a "Castra Constantia", amely a közeli Margum városával szembeni átkelőhelyet védte. Ekkor már állt a várdomb délnyugati sarkában az a torony és várrész, amelynek romjait ma is megfigyelhetjük.

 

 

A castrum alatti síkon kötötte meg Bleda és Attila a híres margusi békét 435-ben.A bizánciak Konstantiola-nak nevezték a felújított erődöt, amely a 6-7. század fordulóján fontos szerepet töltött be az avar-bizánci háborúk során.

Az épen maradt vár közismert volt a korai Árpád-korban is (Anonymus is említi).A várban talált 972 és 976 között vert bizánci bronzpénz tanúsága szerint az erősség a 10. sz végén is lakott volt. 1071-ben Urbs Keue néven említik, a mellette épült város az ómagyar Keve nevet viselte. Délszláv lakosai 1154-ben Kovin-nak nevezik.

Az említett ásatás során a római rétegek fölött mindenütt 11-12. századi települést és ezzel egykorú sírokat találtak, ami nem támasztja alá Anonymusnak a várral kapcsolatos, Ajtonnyal és Glad dux harcáról szóló, a 10. sz. végére datált híradását. Az Árpád-korban használt Keve ispáni vár valószínűleg a tatárjárás során pusztult el.

A később újjáépült vár és város a 15. századi török támadások következtében elnéptelenedik, de az elhagyott erőd még Marsigli idejében is jól felismerhető volt. A hadmérnök felmérést készített az akkor még látható falakról. A várat az 1739. évi belgrádi béke értelmében lerombolták, maradványait pedig az 1879. évi dunai áradások mosták el.

                                   

Kevevára lakossága több templomot épitett és nem csak Kevevárán. A szerbek144o körül a török támadás elől elmenekülnek Ráckevére.

 

Belépés

Section categories

Keresés

Naptár

«  Június 2017  »
HKSzeCsPSzoV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930

Our poll

Rate my site
Összes válasz: 79

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0